1 Korinthus 15 | KAR Bible Study

1 Korinthus 15:1 (KAR)
Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is,

1 Korinthus 15:2 (KAR)
A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémû beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívõkké.

1 Korinthus 15:3 (KAR)
Mert azt adtam elõtökbe fõképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bûneinkért az írások szerint;

1 Korinthus 15:4 (KAR)
És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;

1 Korinthus 15:5 (KAR)
És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettõnek;

1 Korinthus 15:6 (KAR)
Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;

1 Korinthus 15:7 (KAR)
Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak;

1 Korinthus 15:8 (KAR)
Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent.

1 Korinthus 15:9 (KAR)
Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.

1 Korinthus 15:10 (KAR)
De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az õ hozzám való kegyelme nem lõn hiábavaló; sõt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.

1 Korinthus 15:11 (KAR)
Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívõkké.

1 Korinthus 15:12 (KAR)
Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?

1 Korinthus 15:13 (KAR)
Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.

1 Korinthus 15:14 (KAR)
Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.

1 Korinthus 15:15 (KAR)
Sõt az Isten hamis bizonyságtevõinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felõl bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.

1 Korinthus 15:16 (KAR)
Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.

1 Korinthus 15:17 (KAR)
Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bûneitekben vagytok.

1 Korinthus 15:18 (KAR)
A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát.

1 Korinthus 15:19 (KAR)
Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.

1 Korinthus 15:20 (KAR)
Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lõn azoknak, kik elaludtak.

1 Korinthus 15:21 (KAR)
Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.

1 Korinthus 15:22 (KAR)
Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.

1 Korinthus 15:23 (KAR)
Mindenki pedig a maga rendje szerint. Elsõ zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az õ eljövetelekor.

1 Korinthus 15:24 (KAR)
Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erõt.

1 Korinthus 15:25 (KAR)
Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.

1 Korinthus 15:26 (KAR)
Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.

1 Korinthus 15:27 (KAR)
Mert mindent az õ lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.

1 Korinthus 15:28 (KAR)
Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.

1 Korinthus 15:29 (KAR)
Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?

1 Korinthus 15:30 (KAR)
Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?

1 Korinthus 15:31 (KAR)
Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre [mondom,] mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.

1 Korinthus 15:32 (KAR)
Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk!

1 Korinthus 15:33 (KAR)
Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.

1 Korinthus 15:34 (KAR)
Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom.

1 Korinthus 15:35 (KAR)
De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémû testtel jönnek ki?

1 Korinthus 15:36 (KAR)
Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.

1 Korinthus 15:37 (KAR)
És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.

1 Korinthus 15:38 (KAR)
Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az õ saját testét.

1 Korinthus 15:39 (KAR)
Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.

1 Korinthus 15:40 (KAR)
És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsõsége, más a földieké.

1 Korinthus 15:41 (KAR)
Más a napnak dicsõsége és más a holdnak dicsõsége és más a csillagok dicsõsége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsõségre nézve.

1 Korinthus 15:42 (KAR)
Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;

1 Korinthus 15:43 (KAR)
Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsõségben; elvettetik erõtelenségben, feltámasztatik erõben.

1 Korinthus 15:44 (KAR)
Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.

1 Korinthus 15:45 (KAR)
Így is van megírva: Lõn az elsõ ember, Ádám, élõ lélekké; az utolsó Ádám megelevenítõ szellemmé.

1 Korinthus 15:46 (KAR)
De nem a lelki az elsõ, hanem az érzéki, azután a lelki.

1 Korinthus 15:47 (KAR)
Az elsõ ember földbõl való, földi; a második ember, az Úr, mennybõl való.

1 Korinthus 15:48 (KAR)
A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.

1 Korinthus 15:49 (KAR)
És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.

1 Korinthus 15:50 (KAR)
Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.

1 Korinthus 15:51 (KAR)
Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.

1 Korinthus 15:52 (KAR)
Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.

1 Korinthus 15:53 (KAR)
Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.

1 Korinthus 15:54 (KAR)
Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.

1 Korinthus 15:55 (KAR)
Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?

1 Korinthus 15:56 (KAR)
A halál fullánkja pedig a bûn; a bûn ereje pedig a törvény.

1 Korinthus 15:57 (KAR)
De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.

1 Korinthus 15:58 (KAR)
Azért szerelmes atyámfiai erõsen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.

1 Korinthus 15 KAR

1 Korinthus (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List