1 Sámuel 18:1 (KAR)
Minekutána pedig elvégezte a Saullal való beszélgetést, a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette õt, mint a saját lelkét.

1 Sámuel 18:2 (KAR)
És Saul magához vevé õt azon a napon, és nem engedé, hogy visszatérjen atyja házához.

1 Sámuel 18:3 (KAR)
És szövetséget kötének Jonathán és Dávid [egymással,] mivel úgy szerette õt, mint a saját lelkét.

1 Sámuel 18:4 (KAR)
És Jonathán leveté felsõ ruháját, a mely rajta volt, és Dávidnak adta, sõt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét.

1 Sámuel 18:5 (KAR)
És elméne Dávid mindenüvé, a hová Saul küldé, és magát eszesen viseli vala. És Saul a harczosok fölé tevé õt, és kedves lõn az egész nép elõtt, és a Saul szolgái elõtt is.

1 Sámuel 18:6 (KAR)
És a mint [hazafelé] jövének, mikor Dávid visszatért, miután a Filiszteusokat leverte, kimentek az asszonyok Saul király elé Izráelnek minden városaiból, hogy énekeljenek és körben tánczoljanak, dobokkal, vígassággal és tomborákkal.

1 Sámuel 18:7 (KAR)
És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az õ ezerét és Dávid is az õ tízezerét.

1 Sámuel 18:8 (KAR)
Saul pedig igen megharaguvék, és gonosznak tetszék az õ szemei elõtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezeret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezeret, így hát már csak a királyság [hiányzik] néki.

1 Sámuel 18:9 (KAR)
Saul azért attól a naptól kezdve rossz szemmel néz vala Dávidra, sõt azután is.

1 Sámuel 18:10 (KAR)
Másnap pedig megszállta Sault az Istentõl [küldött] gonosz lélek, és prófétálni kezde a maga házában; Dávid pedig hárfázott kezével, mint naponként [szokta,] és a dárda Saul kezében vala.

1 Sámuel 18:11 (KAR)
És elhajítá Saul a dárdát, azt gondolván: Dávidot a falhoz szegezem; de Dávid két ízben is félrehajolt elõle.

1 Sámuel 18:12 (KAR)
És félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék.

1 Sámuel 18:13 (KAR)
És Saul elbocsátá õt magától és ezredesévé tevé; és kimegy vala és bejõ vala a nép elõtt.

1 Sámuel 18:14 (KAR)
És Dávid minden útjában magát eszesen viseli vala, mert az Úr vele volt.

1 Sámuel 18:15 (KAR)
Mikor pedig látta Saul, hogy õ igen eszesen viseli magát, félni kezde tõle.

1 Sámuel 18:16 (KAR)
De az egész Izráel és Júda szereté Dávidot, mert õ elõttük méne ki és jöve be.

1 Sámuel 18:17 (KAR)
És monda Saul Dávidnak: Ímé idõsebbik leányomat, Mérábot néked adom feleségül, csak légy az én vitéz fiam, és harczold az Úrnak harczait; mert [azt] gondolá Saul: Ne az én kezem által vesszen el, hanem a Filiszteusok keze által.

1 Sámuel 18:18 (KAR)
Dávid pedig monda Saulnak: Kicsoda vagyok én, és micsoda az én életem, és atyámnak családja Izráelben, hogy a királynak veje legyek?

1 Sámuel 18:19 (KAR)
De történt abban az idõben, mikor Mérábot, a Saul leányát Dávidnak kellett volna adni, hogy a Meholáthból való Hadrielnek adták õt feleségül.

1 Sámuel 18:20 (KAR)
Mikál, a Saul leánya azonban megszereté Dávidot, és mikor ezt megmondák Saulnak, tetszék néki a dolog.

1 Sámuel 18:21 (KAR)
És monda Saul: Néki adom õt, hogy õ legyen veszedelmére és a Filiszteusok keze legyen ellene. Monda azért Saul Dávidnak másodízben: Légy [tehát] most az én võm.

1 Sámuel 18:22 (KAR)
És megparancsolá Saul az õ szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: Ímé a király jóindulattal van irántad, és szolgái is mind szeretnek téged, légy azért veje a királynak.

1 Sámuel 18:23 (KAR)
És elmondák a szolgák Dávid elõtt e beszédeket. Dávid pedig monda: Olyan kicsiny dolog elõttetek, hogy a király vejévé legyen [valaki,] holott én szegény és megvetett ember vagyok?

1 Sámuel 18:24 (KAR)
És megmondák Saulnak az õ szolgái, mondván: Ezt meg ezt mondta Dávid.

1 Sámuel 18:25 (KAR)
Saul pedig monda: Mondjátok meg Dávidnak: Nem kiván a király [más] jegyajándékot, hanem csak száz Filiszteus elõbõrét, hogy bosszút állj a király ellenségein; mert Saul a Filiszteusok keze által akará Dávidot elpusztítani.

1 Sámuel 18:26 (KAR)
Megmondák azért az õ szolgái Dávidnak e beszédeket; és tetszék ez a dolog Dávidnak, hogy a király veje legyen. A [kitûzött] napok még el sem telének,

1 Sámuel 18:27 (KAR)
Mikor Dávid felkelt, és elment embereivel együtt, és levágott a Filiszteusok közül kétszáz férfit; és elhozá Dávid elõbõreiket, és mind beadta azokat a királynak, hogy a királynak veje lehessen. És néki adá Saul az õ leányát, Mikált, feleségül.

1 Sámuel 18:28 (KAR)
Mikor pedig Saul látta és megtudta, hogy az Úr Dáviddal van, és Mikál, a Saul leánya szereti õt:

1 Sámuel 18:29 (KAR)
Akkor Saul még inkább félni kezde Dávidtól. És Saul ellensége lõn Dávidnak teljes életében.

1 Sámuel 18:30 (KAR)
A Filiszteusok vezérei pedig [gyakran] betörnek vala, de valahányszor betörének, Dávid Saul minden szolgáinál eszesebben viselé magát; azért felette híressé lõn az õ neve.