2 Korinthus 2:1 (KAR)
Azt tettem pedig fel magamban, hogy nem megyek közétek ismét szomorúsággal.

2 Korinthus 2:2 (KAR)
Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, a ki megvídámít engem, hanemha a kit én megszomorítok?

2 Korinthus 2:3 (KAR)
És azért írtam néktek éppen azt, hogy mikor oda megyek, meg ne szomoríttassam azok miatt, a kiknek örülnöm kellene; meg lévén gyõzõdve mindenitek felõl, hogy az én örömöm mindnyájatoké.

2 Korinthus 2:4 (KAR)
Mert sok szorongattatás és szívbeli háborgás között írtam néktek sok könyhullatással, nem hogy megszomoríttassatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, a mellyel kiváltképen irántatok viseltetem.

2 Korinthus 2:5 (KAR)
Ha pedig valaki megszomorított, nem engem szomorított meg, hanem részben, hogy [azt] ne terheljem, titeket mindnyájatokat.

2 Korinthus 2:6 (KAR)
Elég az ilyennek a többség részérõl való ilyen megbüntetése:

2 Korinthus 2:7 (KAR)
Annyira, hogy éppen ellenkezõleg ti inkább bocsássatok meg néki és vígasztaljátok, hogy valamiképen a felettébb való bánat meg ne eméssze az ilyet.

2 Korinthus 2:8 (KAR)
Azért kérlek titeket, hogy tanusítsatok iránta szeretetet.

2 Korinthus 2:9 (KAR)
Mert azért írtam is, hogy bizonyosan megtudjam felõletek, ha mindenben engedelmesek vagytok-é?

2 Korinthus 2:10 (KAR)
A kinek pedig megbocsáttok valamit, én is: mert ha én is megbocsátottam valamit, ha valakinek megbocsátottam, ti érettetek [cselekedtem] Krisztus színe elõtt; hogy meg ne csaljon minket a Sátán:

2 Korinthus 2:11 (KAR)
Mert jól ismerjük az õ szándékait.

2 Korinthus 2:12 (KAR)
Mikor pedig Troásba mentem a Krisztus evangyélioma ügyében és kapu nyittatott nékem az Úrban, nem volt lelkemnek nyugodalma, mivelhogy nem találtam Titust, az én atyámfiát;

2 Korinthus 2:13 (KAR)
Hanem elbúcsúzván tõlük, elmentem Macedóniába.

2 Korinthus 2:14 (KAR)
Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az õ ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk.

2 Korinthus 2:15 (KAR)
Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, mind az üdvözülõk, mind az elkárhozók között;

2 Korinthus 2:16 (KAR)
Ezeknek halál illatja halálra; amazoknak pedig élet illatja életre. És ezekre kicsoda alkalmatos?

2 Korinthus 2:17 (KAR)
Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, a kik meghamisítják az Isten ígéjét; hanem tisztán, sõt szinte Istenbõl szólunk az Isten elõtt a Krisztusban.