1 Mózes 32:1 (KAR)
Jákób tovább méne az õ útján, és szembe jövének vele az Isten Angyalai.

1 Mózes 32:2 (KAR)
És monda Jákób mikor azokat látja vala: Isten tábora ez; és nevezé annak a helynek nevét Mahanáimnak.

1 Mózes 32:3 (KAR)
Azután külde Jákób követeket maga elõtt Ézsaúhoz az õ bátyjához, Széir földébe, Edóm mezõségébe,

1 Mózes 32:4 (KAR)
És parancsola azoknak mondván: Így szóljatok az én uramnak Ézsaúnak: Ezt mondja a te szolgád Jákób: Lábánnál tartózkodtam és idõztem mind ekkorig.

1 Mózes 32:5 (KAR)
Vannak pedig nékem ökreim és szamaraim, juhaim, szolgáim és szolgálóim, azért híradásul követséget küldök az én uramhoz, hogy kedvet találjak szemeid elõtt.

1 Mózes 32:6 (KAR)
És megtérének Jákóbhoz a követek, mondván: Elmentünk vala a te atyádfiához Ézsaúhoz, és már jön is elõdbe, és négyszáz férfi van vele.

1 Mózes 32:7 (KAR)
Igen megíjede Jákób és féltében a népet, mely vele vala, a juhokat, a barmokat és a tevéket két seregre osztá.

1 Mózes 32:8 (KAR)
És monda: Ha eljön Ézsaú az egyik seregre, és azt levágja, a hátramaradt sereg megszabadul.

1 Mózes 32:9 (KAR)
És monda Jákób: Óh én atyámnak Ábrahámnak Istene, és én atyámnak Izsáknak Istene, Jehova! ki azt mondád nékem: Térj vissza hazádba, a te rokonságod közé, s jól tészek veled:

1 Mózes 32:10 (KAR)
Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te hûségednél, a melyeket a te szolgáddal cselekedtél; mert csak pálczámmal mentem vala által ezen a Jordánon, most pedig két sereggé lettem.

1 Mózes 32:11 (KAR)
Szabadíts meg, kérlek, engem az én bátyám kezébõl, Ézsaú kezébõl; mert félek õ tõle, hogy rajtam üt és levág engem, az anyát a fiakkal egybe.

1 Mózes 32:12 (KAR)
Te pedig azt mondottad: Jól tévén jól tészek te veled, és a te magodat olyanná tészem mint a tenger fövénye, mely meg nem számláltathatik sokasága miatt.

1 Mózes 32:13 (KAR)
És ott hála azon éjjel: és választa abból, a mi kezénél vala, ajándékot Ézsaúnak az õ bátyjának:

1 Mózes 32:14 (KAR)
Kétszáz kecskét, és húsz bakot; kétszáz juhot, és húsz kost;

1 Mózes 32:15 (KAR)
Harmincz szoptatós tevét s azok fiait; negyven tehenet, és tíz tulkot: húsz nõstény szamarat, és tíz szamár vemhet.

1 Mózes 32:16 (KAR)
És szolgái kezébe adá, minden nyájat külön-külön, és monda az õ szolgáinak: Menjetek el én elõttem, és közt hagyjatok nyáj és nyáj között.

1 Mózes 32:17 (KAR)
És parancsola az elsõnek, mondván: Ha az én bátyám Ézsaú elõtalál és megkérdez téged, mondván: Ki embere vagy? Hová mégy? És kiéi ezek elõtted?

1 Mózes 32:18 (KAR)
Akkor azt mondjad: Szolgádé Jákóbé; ajándék az, a melyet küld az én uramnak Ézsaúnak, és ímé õ maga is [jön] utánunk.

1 Mózes 32:19 (KAR)
Ugyanazt parancsolá a másiknak, a harmadiknak, és mindazoknak, kik a nyájak után mennek vala, mondván: Ilyen szóval szóljatok Ézsaúnak, mikor vele találkoztok.

1 Mózes 32:20 (KAR)
Ezt is mondjátok: Ímé Jákób a te szolgád utánunk [jõ]; mert így gondolkodik vala: Megengesztelem õt az ajándékkal, mely elõttem megy, és azután leszek szembe vele, talán kedves lesz személyem elõtte.

1 Mózes 32:21 (KAR)
Elõlméne tehát az ajándék; õ pedig azon éjjel a seregnél hála.

1 Mózes 32:22 (KAR)
Felkele pedig õ azon éjszaka és vevé két feleségét, két szolgálóját és tizenegy gyermekét, és általméne a Jabbók révén.

1 Mózes 32:23 (KAR)
Vevé hát azokat és átköltözteté a vízen, azután átköltözteté mindenét valamije vala.

1 Mózes 32:24 (KAR)
Jákób pedig egyedûl marada és tusakodik vala õ vele egy férfiú, egész a hajnal feljöveteléig.

1 Mózes 32:25 (KAR)
Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erõt, megilleté csípõjének forgócsontját, és kiméne helyébõl Jákób csípõjének forgócsontja a vele való tusakodás közben.

1 Mózes 32:26 (KAR)
És monda: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal. És monda [Jákób]: Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet.

1 Mózes 32:27 (KAR)
És monda néki: Mi a te neved? És õ monda: Jákób.

1 Mózes 32:28 (KAR)
Amaz pedig monda: Nem Jákóbnak mondatik ezután a te neved, hanem Izráelnek; mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és gyõztél.

1 Mózes 32:29 (KAR)
És megkérdé Jákób, és monda: Mondd meg, kérlek, a te nevedet. Az pedig monda: Ugyan miért kérded az én nevemet? És megáldá õt ott.

1 Mózes 32:30 (KAR)
Nevezé azért Jákób annak a helynek nevét Peniélnek: mert látám az Istent színrõl színre, és megszabadult az én lelkem.

1 Mózes 32:31 (KAR)
És a nap felkél vala rajta, amint elméne Peniél mellett, õ pedig sántít vala csípõjére.

1 Mózes 32:32 (KAR)
Azért nem eszik Izráel fiai a csípõ forgócsontjának inahúsát mind e mai napig, mivelhogy illetve vala Jákób csípõje forgócsontjának inahúsa.
Previous Chapter
« 1 Mózes 31
Next Chapter
1 Mózes 33 »

1 Mózes (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters