Zsidók 6:1 (KAR)
Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekbõl való megtérésnek és az Istenben való hitnek,

Zsidók 6:2 (KAR)
A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek.

Zsidók 6:3 (KAR)
És ezt megcselekeszszük, ha az Isten megengedi.

Zsidók 6:4 (KAR)
Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,

Zsidók 6:5 (KAR)
És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendõ világnak erõit,

Zsidók 6:6 (KAR)
És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák õt.

Zsidók 6:7 (KAR)
Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta reá hulló esõt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért mûveltetik, áldást nyer Istentõl;

Zsidók 6:8 (KAR)
A mely pedig töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.

Zsidók 6:9 (KAR)
De ti felõletek szerelmeseim, ezeknél jobb és idvességesebb dolgokról vagyunk meggyõzõdve, ha így szólunk is.

Zsidók 6:10 (KAR)
Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekrõl és a szeretetrõl, melyet tanúsítottatok az õ neve iránt, mint a kik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek.

Zsidók 6:11 (KAR)
Kívánjuk pedig, hogy közületek kiki ugyanazon buzgóságot tanusítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen.

Zsidók 6:12 (KAR)
Hogy ne legyetek restek, hanem követõi azoknak, a kik hit és békességes tûrés által öröklik az ígéreteket.

Zsidók 6:13 (KAR)
Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött.

Zsidók 6:14 (KAR)
Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged.

Zsidók 6:15 (KAR)
És ekképen, békességestûrõ lévén, megnyerte az ígéretet.

Zsidók 6:16 (KAR)
Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és nálok minden versengésnek vége megerõsítésül az eskü;

Zsidók 6:17 (KAR)
Miért is az Isten, kiválóbban megakarván mutatni az ígéret örököseinek az õ végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe,

Zsidók 6:18 (KAR)
Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erõs vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az elõttünk levõ reménységet,

Zsidók 6:19 (KAR)
Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erõs horgonya és beljebb hatol a kárpítnál,

Zsidók 6:20 (KAR)
A hová útnyitóul bement érettünk Jézus, a ki örökké való fõpap lett Melkisédek rendje szerint.