Bírák 5:1 (KAR)
Énekelt pedig Debora és Bárák, az Abinoám fia azon a napon, mondván:

Bírák 5:2 (KAR)
Hogy a vezérek vezettek Izráelben, Hogy a nép önként kele föl: áldjátok az Urat!

Bírák 5:3 (KAR)
Halljátok meg királyok, figyeljetek fejedelmek! Én, én az Úrnak éneket mondok, Dícséretet zengek az Úrnak, az Izráel Istenének.

Bírák 5:4 (KAR)
Uram, mikor Szeirbõl kijövél, Mikor lépdelél Edom mezejérõl: Megrendült a föld, csepegett az ég, A föllegek is víztõl áradának.

Bírák 5:5 (KAR)
A hegyek megrendültek az Úrnak orczája elõtt, Még ez a Sinai is, az Úrnak, az Izráel Istenének színe elõtt.

Bírák 5:6 (KAR)
Sámgárnak, az Anath fiának napjaiban, Jáhel idejében pihentek az utak, És az útonjárók tekervényes ösvényekre tértek.

Bírák 5:7 (KAR)
Megszüntek a kerítetlen helyek Izráelben, megszüntek végképen, Mígnem én Debora felkelék, Felkelék Izráel anyjaként.

Bírák 5:8 (KAR)
Új isteneket ha választott [a nép,] Mindjárt [kigyúlt] a harcz a kapuk elõtt; De paizs, és dárda avagy láttatott-é A negyvenezereknél az Izráel között?

Bírák 5:9 (KAR)
Szívem azoké, kik parancsolnak Izráelben, Kik a nép közül önként ajánlkoztak: áldjátok az Urat!

Bírák 5:10 (KAR)
Kik ültök fehér szamarakon, Kik ültök a szõnyegeken És a kik gyalog jártok: [mind] énekeljetek!

Bírák 5:11 (KAR)
Az íjászok szavával a vízmerítõk között, Ott beszéljék az Úrnak igazságát, Az õ faluihoz való igazságit Izráelben. Akkor [újra] a kapukhoz vonul az Úr népe!

Bírák 5:12 (KAR)
Kelj fel, kelj fel Debora! Serkenj fel, serkenj fel, mondj éneket! Kelj fel Bárák és fogva vigyed foglyaidat, Abinoám fia!

Bírák 5:13 (KAR)
Akkor lejött a hõsök maradéka; Az Úrnak népe lejött hozzám a hatalmasok ellen.

Bírák 5:14 (KAR)
Efraimból, kiknek gyökere Amálekben, Utánad Benjámin, a te néped közé; Mákirból jöttek le vezérek, És Zebulonból, kik a vezéri pálczát tartják.

Bírák 5:15 (KAR)
És Issakhár fejedelmei Deborával, És mint Issakhár, úgy Bárák A völgybe rohan követõivel. [Csak] a Rúben patakjainál Vannak nagy elhatározások.

Bírák 5:16 (KAR)
Miért [maradtál] ülve a hodályban? Hogy hallgasd nyájad bégetéseit?! Rúben patakjainál nagyok voltak az elhatározások!

Bírák 5:17 (KAR)
Gileád a Jordánon túl pihen. Hát Dán miért idõzik hajóinál? Áser a tenger partján ül és nyugszik öbleinél.

Bírák 5:18 (KAR)
[De] Zebulon, az halálra elszánt lelkû nép, És Nafthali, a mezõség magaslatain!

Bírák 5:19 (KAR)
Királyok jöttek, harczoltanak; Akkor harczoltak a Kanaán királyai Taanaknál, Megiddó vizénél; [De] egy darab ezüstöt sem vettenek.

Bírák 5:20 (KAR)
Az égbõl harczoltak, A csillagok az õ helyökbõl vívtak Siserával!

Bírák 5:21 (KAR)
A Kison patakja seprette el õket; Az õs patak, a Kison patakja! Végy erõt én lelkem!

Bírák 5:22 (KAR)
Akkor csattogtak a lovak körmei A futás miatt, lovagjaik futásai miatt.

Bírák 5:23 (KAR)
Átkozzátok Mérozt - mond az Úr követje, - Átkozva-átkozzátok annak lakosait! Mert nem jöttek az Úrnak segítségére, Az Úrnak segélyére vitézei közé.

Bírák 5:24 (KAR)
De áldott legyen az asszonyok felett Jáhel, A Keneus Héber felesége, A sátorban [lakó] nõk felett legyen áldott!

Bírák 5:25 (KAR)
[Az] vizet kért, õ tejet adott, Fejedelmi csészében nyújtott tejszínét.

Bírák 5:26 (KAR)
Balját a szegre, Jobbját pedig a munkások põrölyére nyújtotta, És ütötte Siserát, szétzúzta fejét, És összetörte, általfúrta halántékát,

Bírák 5:27 (KAR)
Lábainál leroskadt, elesett, feküdt, Lábai között leroskadt, elesett; A hol leroskadt, ott esett el megsemmisülve.

Bírák 5:28 (KAR)
Kinézett az ablakon, és jajgatott Siserának anyja a rostélyzat mögül: "Miért késik megjõni szekere? Hol késlekednek kocsijának gördülései?"

Bírák 5:29 (KAR)
Fejedelemasszonyinak legokosabbjai válaszolnak néki; Õ egyre csak azok szavait ismételgeti:

Bírák 5:30 (KAR)
"Vajjon nem zsákmányra találtak-é, s mostan osztozkodnak? Egy-két leányt minden férfiúnak; A festett kelmék zsákmányát Siserának; Tarka szövetek zsákmányát, tarkán hímzett öltözeteket, Egy színes kendõt, két tarka ruhát nyakamra, mint zsákmányt."

Bírák 5:31 (KAR)
Így veszszenek el minden te ellenségid, Uram! De a kik téged szeretnek, [tündököljenek] mint a kelõ nap az õ erejében! És megnyugovék a föld negyven esztendeig.