Máté 26:1 (KAR)
És mikor mindezeket a beszédeket elvégezte vala Jézus, monda az õ tanítványainak:

Máté 26:2 (KAR)
Tudjátok, hogy két nap mulva a husvétnak ünnepe lészen, és az embernek Fia elárultatik, hogy megfeszíttessék.

Máté 26:3 (KAR)
Akkor egybegyûlének a fõpapok, az írástudók és a nép vénei a fõpap házába, a kit Kajafásnak hívtak,

Máté 26:4 (KAR)
És tanácsot tartának, hogy Jézust álnoksággal megfogják és megöljék.

Máté 26:5 (KAR)
De azt mondják vala: Ne az ünnepen: hogy zendülés ne legyen a nép között.

Máté 26:6 (KAR)
És mikor Jézus Bethániában, a poklos Simon házánál vala,

Máté 26:7 (KAR)
Méne õ hozzá egy asszony, a kinél vala drága kenetnek alabástrom szelenczéje, és az õ fejére tölté, a mint az asztalnál ül vala.

Máté 26:8 (KAR)
Látván pedig ezt az õ tanítványai, bosszankodának, mondván: Mire való ez a tékozlás?

Máté 26:9 (KAR)
Mert eladhatták volna ezt a kenetet nagy áron, és adhatták volna a szegényeknek.

Máté 26:10 (KAR)
Mikor pedig ezt eszébe vette Jézus, monda nékik: Miért bántjátok ezt az asszonyt? hiszen jó dolgot cselekedett én velem.

Máté 26:11 (KAR)
Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek.

Máté 26:12 (KAR)
Mert hogy õ ezt a kenetet testemre töltötte, az én temetésemre nézve cselekedte azt.

Máté 26:13 (KAR)
Bizony mondom néktek: Valahol az egész világon prédikáltatik az evangyéliom, a mit ez én velem cselekedék, az is hirdettetik az õ emlékezetére.

Máté 26:14 (KAR)
Akkor a tizenkettõ közül egy, a kit Iskariótes Júdásnak hívtak, a fõpapokhoz menvén,

Máté 26:15 (KAR)
Monda: Mit akartok nékem adni, és én kezetekbe adom õt? Azok pedig rendelének néki harmincz ezüst pénzt.

Máté 26:16 (KAR)
És ettõl fogva alkalmat keres vala, hogy elárulja õt.

Máté 26:17 (KAR)
A kovásztalan kenyerek elsõ napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt?

Máté 26:18 (KAR)
Õ pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én idõm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal.

Máté 26:19 (KAR)
És úgy cselekedének a tanítványok, a mint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt.

Máté 26:20 (KAR)
Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettõvel,

Máté 26:21 (KAR)
És a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.

Máté 26:22 (KAR)
És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?

Máté 26:23 (KAR)
Õ pedig felelvén, monda: A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.

Máté 26:24 (KAR)
Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felõle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.

Máté 26:25 (KAR)
Megszólalván Júdás is, a ki elárulja vala õt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.

Máté 26:26 (KAR)
Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.

Máté 26:27 (KAR)
És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebbõl mindnyájan;

Máté 26:28 (KAR)
Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bûnöknek bocsánatára.

Máté 26:29 (KAR)
Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szõlõtõkének ebbõl a termésébõl mind ama napig, a mikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.

Máté 26:30 (KAR)
És dícséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.

Máté 26:31 (KAR)
Akkor monda nékik Jézus: Mindnyájan ezen az éjszakán megbotránkoztok én bennem. Mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai.

Máté 26:32 (KAR)
De föltámadásom után elõttetek megyek majd Galileába.

Máté 26:33 (KAR)
Péter pedig felelvén, monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.

Máté 26:34 (KAR)
Monda néki Jézus: Bizony mondom néked, ezen az éjszakán, mielõtt megszólal a kakas, háromszor megtagadsz engem.

Máté 26:35 (KAR)
Monda néki Péter: Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólnak vala a többi tanítványok is.

Máté 26:36 (KAR)
Akkor elméne Jézus velök egy helyre, a melyet Gecsemánénak hívtak, és monda a tanítványoknak: Üljetek le itt, míg elmegyek és amott imádkozom.

Máté 26:37 (KAR)
És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrõdni.

Máté 26:38 (KAR)
Ekkor monda nékik: Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig! maradjatok itt és vigyázzatok én velem.

Máté 26:39 (KAR)
És egy kissé elõre menve, arczra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tõlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te.

Máté 26:40 (KAR)
Akkor méne a tanítványokhoz és aluva találá õket, és monda Péternek: Így nem birtatok vigyázni velem egy óráig sem!?

Máté 26:41 (KAR)
Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erõtelen.

Máté 26:42 (KAR)
Ismét elméne másodszor is, és könyörge, mondván: Atyám! ha el nem múlhatik tõlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod.

Máté 26:43 (KAR)
És mikor visszatér vala, ismét aluva találá õket; mert megnehezedtek vala az õ szemeik.

Máté 26:44 (KAR)
És ott hagyva õket, ismét elméne és imádkozék harmadszor, ugyanazon beszéddel szólván.

Máté 26:45 (KAR)
Ekkor méne az õ tanítványaihoz, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Ímé, elközelgett az óra, és az embernek Fia a bûnösök kezébe adatik.

Máté 26:46 (KAR)
Keljetek fel, menjünk! Ímé elközelgett, a ki engem elárul.

Máté 26:47 (KAR)
És még mikor beszél vala, ímé Júdás, egy a tizenkettõ közül, eljöve és vele együtt sok nép fegyverekkel és fustélyokkal, a fõpapoktól és a nép véneitõl.

Máté 26:48 (KAR)
A ki pedig õt elárulja vala, jelt ada nékik, mondván: A kit én majd megcsókolok, õ az, fogjátok meg õt.

Máté 26:49 (KAR)
És mindjárt Jézushoz lépvén, monda: Üdvöz légy Mester! és megcsókolá õt.

Máté 26:50 (KAR)
Jézus pedig monda néki: Barátom, miért jöttél? Akkor hozzámenvén, kezeiket Jézusra veték és megfogák õt.

Máté 26:51 (KAR)
És ímé egyik azok közül, a kik a Jézussal valának, kinyújtván kezét, szablyáját kirántá, és a fõpap szolgáját megcsapván, levágá annak egyik fülét.

Máté 26:52 (KAR)
Akkor monda néki Jézus: Tedd helyére szablyádat; mert a kik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök.

Máté 26:53 (KAR)
Avagy azt gondolod-é, hogy nem kérhetném most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyalnál?

Máté 26:54 (KAR)
De mi módon teljesednének be az írások, hogy így kell lenni?

Máté 26:55 (KAR)
Ugyanekkor monda Jézus a sokaságnak: Mint valami latorra, úgy jöttetek fegyverekkel és fustélyokkal, hogy megfogjatok engem? Naponként nálatok ültem, tanítván a templomban, és nem fogtatok meg engem.

Máté 26:56 (KAR)
Mindez pedig azért lõn, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Ekkor elhagyák õt a tanítványok mind, és elfutának.

Máté 26:57 (KAR)
Amazok pedig megfogván Jézust, vivék Kajafáshoz, a fõpaphoz, a hol az írástudók és a vének egybegyûltek vala.

Máté 26:58 (KAR)
Péter pedig követi vala õt távolról egész a fõpap pitvaráig; és bemenvén, ott ül vala a szolgákkal, hogy lássa a végét.

Máté 26:59 (KAR)
A fõpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék õt;

Máté 26:60 (KAR)
És nem találának. És noha sok hamis tanú jött vala elõ, még sem találának. Utoljára pedig elõjövén két hamis tanú,

Máté 26:61 (KAR)
Monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt.

Máté 26:62 (KAR)
És fölkelvén a fõpap, monda néki: Semmit sem felelsz-é? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened?

Máté 26:63 (KAR)
Jézus pedig hallgat vala. És felelvén a fõpap, monda néki: Az élõ Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nékünk, ha te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia?

Máté 26:64 (KAR)
Monda néki Jézus: Te mondád. Sõt mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljõni az égnek felhõiben.

Máté 26:65 (KAR)
Ekkor a fõpap megszaggatá a maga ruháit, és monda: Káromlást szólott. Mi szükségünk van még bizonyságokra? Ímé most hallottátok az õ káromlását.

Máté 26:66 (KAR)
Mit gondoltok? Azok pedig felelvén mondának: Méltó a halálra.

Máté 26:67 (KAR)
Akkor szemébe köpdösének és arczul csapdosák õt, némelyek pedig botokkal verék,

Máté 26:68 (KAR)
Mondván: Prófétáld meg nékünk Krisztus, kicsoda az, a ki üt téged?

Máté 26:69 (KAR)
Péter pedig künn ül vala az udvaron, és hozzá menvén egy szolgálóleány, monda: Te is a Galileabeli Jézussal valál.

Máté 26:70 (KAR)
Õ pedig mindenkinek hallatára megtagadá, mondván: Nem tudom, mit beszélsz.

Máté 26:71 (KAR)
Mikor pedig kiméne a tornáczra meglátá õt egy másik szolgálóleány, és monda az ott levõknek: Ez is a názáreti Jézussal vala.

Máté 26:72 (KAR)
És ismét megtagadá esküvéssel, hogy: Nem is ismerem ezt az embert.

Máté 26:73 (KAR)
Kevés idõ múlva pedig az ott álldogálók menének hozzá, és mondának Péternek: Bizony te is közülök való vagy; hiszen a te beszéded is elárul téged.

Máté 26:74 (KAR)
Ekkor átkozódni és esküdözni kezde, hogy: Nem ismerem ezt az embert. És a kakas azonnal megszólala.

Máté 26:75 (KAR)
És megemlékezék Péter a Jézus beszédérõl, ki ezt mondotta vala néki: Mielõtt a kakas szólana, háromszor megtagadsz engem; és kimenvén onnan, keservesen síra.
Previous Chapter
« Máté 25
Next Chapter
Máté 27 »

Máté (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters