Példabeszédek 29:1 (KAR)
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.

Példabeszédek 29:2 (KAR)
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.

Példabeszédek 29:3 (KAR)
A bölcseség-szeretõ ember megvidámítja az õ atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.

Példabeszédek 29:4 (KAR)
A király igazsággal erõsíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.

Példabeszédek 29:5 (KAR)
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

Példabeszédek 29:6 (KAR)
A gonosz ember vétkében tõr van; az igaz pedig énekel és vígad.

Példabeszédek 29:7 (KAR)
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.

Példabeszédek 29:8 (KAR)
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.

Példabeszédek 29:9 (KAR)
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.

Példabeszédek 29:10 (KAR)
A vérszomjasak gyûlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.

Példabeszédek 29:11 (KAR)
Az õ egész indulatját elõmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.

Példabeszédek 29:12 (KAR)
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.

Példabeszédek 29:13 (KAR)
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettõnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.

Példabeszédek 29:14 (KAR)
A mely király hûségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.

Példabeszédek 29:15 (KAR)
A vesszõ és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az õ anyját.

Példabeszédek 29:16 (KAR)
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.

Példabeszédek 29:17 (KAR)
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörûséget a te lelkednek.

Példabeszédek 29:18 (KAR)
Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!

Példabeszédek 29:19 (KAR)
[Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.

Példabeszédek 29:20 (KAR)
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedõ embert? a bolond felõl több reménység van, hogynem a felõl!

Példabeszédek 29:21 (KAR)
A ki lágyan neveli gyermekségétõl fogva az õ szolgáját, végre az lesz a fiú.

Példabeszédek 29:22 (KAR)
A haragos háborgást szerez; és a dühösködõnek sok a vétke.

Példabeszédek 29:23 (KAR)
Az embernek kevélysége megalázza õt; az alázatos pedig tisztességet nyer.

Példabeszédek 29:24 (KAR)
A ki osztozik a lopóval, gyûlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.

Példabeszédek 29:25 (KAR)
Az emberektõl való félelem tõrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.

Példabeszédek 29:26 (KAR)
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.

Példabeszédek 29:27 (KAR)
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
Previous Chapter
« Példabeszédek 28
Next Chapter
Példabeszédek 30 »

Példabeszédek (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters