Apostolok 7:1 (KAR)
Monda pedig a fõpap: Vajjon így vannak-é hát ezek?

Apostolok 7:2 (KAR)
Õ pedig monda: Férfiak, atyámfiai és atyák, halljátok meg! A dicsõségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelõtte Háránban lakott,

Apostolok 7:3 (KAR)
És monda néki: Eredj ki a te földedbõl és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked.

Apostolok 7:4 (KAR)
Akkor kimenvén a Káldeusok földébõl, lakozék Háránban: és onnét, minekutána megholt az õ atyja, kihozta õt e földre, a melyen ti most laktok:

Apostolok 7:5 (KAR)
És nem adott néki abban örökséget csak egy lábnyomnyit is: és azt ígérte, hogy néki adja azt birtokul és az õ magvának õ utána, holott nem vala néki gyermeke.

Apostolok 7:6 (KAR)
Szólt pedig az Isten akképen, hogy az õ magva zsellér lészen idegen földön, és szolgálat alá vetik azt, és nyomorgatják, négyszáz esztendeig.

Apostolok 7:7 (KAR)
De azt a népet, melynek szolgálnak, én megítélem, monda az Isten: és ezek után kijõnek, és szolgálnak nékem e helyen.

Apostolok 7:8 (KAR)
És adta néki a körülmetélés szövetségét: és így nemzé Izsákot, és körülmetélé õt nyolczadnapon; és Izsák Jákóbot, és Jákób a tizenkét pátriárkhát.

Apostolok 7:9 (KAR)
A pátriárkhák pedig irígységbõl eladák Józsefet Égyiptomba; de Isten vele vala,

Apostolok 7:10 (KAR)
És megszabadítá õt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó elõtt, Égyiptom királya elõtt, ki õt Égyiptom fölé és az õ egész háza fölé kormányzóul állatá.

Apostolok 7:11 (KAR)
Következék pedig éhség Égyiptom és Kanaán egész földére, és nagy nyomorúság; és nem találnak vala eledelt a mi atyáink.

Apostolok 7:12 (KAR)
Mikor pedig meghallotta Jákób, hogy Égyiptomban van gabona, elküldé elõször a mi atyáinkat.

Apostolok 7:13 (KAR)
És második alkalommal fölismerék Józsefet testvérei, és a Faraó megtudá a József nemzetségét.

Apostolok 7:14 (KAR)
És József elküldvén, magához hívatá az õ atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekbõl álló nemzetségét.

Apostolok 7:15 (KAR)
Leméne azért Jákób Égyiptomba, és meghala õ és a mi atyáink;

Apostolok 7:16 (KAR)
És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem [atyjának] fiaitól.

Apostolok 7:17 (KAR)
Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és megsokasodék Égyiptomban,

Apostolok 7:18 (KAR)
Mindaddig, mígnem más király támada, ki nem ismeri vala Józsefet.

Apostolok 7:19 (KAR)
Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak.

Apostolok 7:20 (KAR)
Akkor születék Mózes, és ékes vala az Isten elõtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték.

Apostolok 7:21 (KAR)
Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé õt a saját fia gyanánt.

Apostolok 7:22 (KAR)
És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.

Apostolok 7:23 (KAR)
Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel fiait.

Apostolok 7:24 (KAR)
És mikor látta, hogy egyik bántalommal illettetik, megoltalmazá, és az égyiptomi embert megölvén, bosszút álla azért, a ki bosszúsággal illettetett.

Apostolok 7:25 (KAR)
És azt gondolá, hogy az õ atyjafiai megértik, hogy az Isten az õ keze által ád nékik szabadulást; de azok nem értették meg.

Apostolok 7:26 (KAR)
Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté õket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal?

Apostolok 7:27 (KAR)
De az, a ki felebarátját bántalmazta, elutasítá õt magától, mondván: Kicsoda tett téged fejedelemmé és bíróvá mi rajtunk?

Apostolok 7:28 (KAR)
Csak nem akarsz engem [is] megölni, miképen megöléd tegnap az égyiptomit?

Apostolok 7:29 (KAR)
E beszédre aztán Mózes elfuta és lõn jövevény a Midián földén, a hol két fia születék.

Apostolok 7:30 (KAR)
És negyven esztendõ elteltével megjelenék néki a Sínai hegy pusztájában az Úrnak angyala csipkebokornak tüzes lángjában.

Apostolok 7:31 (KAR)
Mózes pedig mikor meglátta, elcsodálkozék a látáson. Mikor pedig oda méne, hogy megszemlélje, lõn az Úrnak szava õ hozzá:

Apostolok 7:32 (KAR)
Én vagyok a te atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene, és Jákóbnak Istene. Mózes pedig megrémülvén, nem meré megnézni.

Apostolok 7:33 (KAR)
Az Úr pedig monda néki: Oldozd le sarudat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.

Apostolok 7:34 (KAR)
Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, mely Égyiptomban van, és az õ fohászkodásukat meghallgattam, és azért szállottam le, hogy õket megszabadítsam; most azért jõjj, elküldelek téged Égyiptomba.

Apostolok 7:35 (KAR)
Ezt a Mózest, a kit megtagadának, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? ezt az Isten fejedelmül és szabadítóul küldé angyal keze által, a ki megjelent néki a csipkebokorban.

Apostolok 7:36 (KAR)
Ez hozta ki õket, csodákat és jeleket tévén Égyiptomnak földében és a Verestengeren és a pusztában negyven esztendeig.

Apostolok 7:37 (KAR)
Ez ama Mózes, ki az Izráel fiainak ezt mondotta: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istentek, a ti atyátokfiai közül, mint engem: azt hallgassátok.

Apostolok 7:38 (KAR)
Ez az, a ki [ott] volt a gyülekezetben a pusztában a Sinai hegyen vele beszélõ angyallal és a mi atyáinkkal: ki élõ igéket võn, hogy nékünk adja;

Apostolok 7:39 (KAR)
A kinek nem akartak engedni a mi atyáink, hanem eltaszíták maguktól, és szívökben Égyiptom felé fordulának,

Apostolok 7:40 (KAR)
Ezt mondván Áronnak: Csinálj nékünk isteneket, kik elõttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki minket Égyiptom földébõl kihozott, nem tudjuk, mi történt õ vele.

Apostolok 7:41 (KAR)
És borjúképet csinálának azokban a napokban, és áldozatot vivének a bálványnak, és gyönyörködének az õ kezeik csinálmányaiban.

Apostolok 7:42 (KAR)
Az Isten pedig elfordula, és adá õket, hogy szolgáljanak az ég seregének; a mint meg van írva a próféták könyvében: Vajjon áldozati barmokat és áldozatokat hoztatok-é nékem negyven esztendeig a pusztában, Izráelnek háza?

Apostolok 7:43 (KAR)
Sõt inkább hordoztátok a Molok sátorát, és a ti istenteknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilónon túl.

Apostolok 7:44 (KAR)
A bizonyságnak sátora a mi atyáinknál volt a pusztában, a mint parancsolta az, a ki mondotta Mózesnek, hogy azt arra a mintára csinálja, melyet látott vala.

Apostolok 7:45 (KAR)
Melyet a mi atyáink átvévén, be is hoztak Józsuéval, mikor birodalmukba vették a pogányokat, kiket kiûzött az Isten a mi atyáink színe elõl, mind a Dávidnak napjaiig;

Apostolok 7:46 (KAR)
Ki kegyelmet talált az Isten elõtt, és könyörgött, hogy hajlékot találhasson a Jákób Istenének.

Apostolok 7:47 (KAR)
Salamon építe pedig néki házat.

Apostolok 7:48 (KAR)
De ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik, mint a próféta mondja:

Apostolok 7:49 (KAR)
A menny nékem ülõszékem, a föld pedig az én lábaimnak zsámolya; micsoda házat építhettek nékem? azt mondja az Úr, vagy melyik az én nyugodalmamnak helye?

Apostolok 7:50 (KAR)
Nem az én kezem csinálta-é mindezeket?

Apostolok 7:51 (KAR)
Kemény nyakú és körülmetéletlen szívû és fülû emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképen.

Apostolok 7:52 (KAR)
A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? és megölték azokat, a kik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek;

Apostolok 7:53 (KAR)
Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek, és nem tartottátok meg.

Apostolok 7:54 (KAR)
Mikor pedig ezeket hallották, szívükben dühösködnek és fogaikat csikorgatják vala õ ellene.

Apostolok 7:55 (KAR)
Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsõségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felõl,

Apostolok 7:56 (KAR)
És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felõl állani.

Apostolok 7:57 (KAR)
Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának;

Apostolok 7:58 (KAR)
És kiûzvén a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok pedig felsõruháikat egy Saulus nevezetû ifjú lábaihoz rakták le.

Apostolok 7:59 (KAR)
Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet!

Apostolok 7:60 (KAR)
Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bûnt! És ezt mondván, elaluvék.
Previous Chapter
« Apostolok 6
Next Chapter
Apostolok 8 »

Apostolok (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters