Jób 29:1 (KAR)
Jób pedig folytatá az õ beszédét, és monda:

Jób 29:2 (KAR)
Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten õrzött engem!

Jób 29:3 (KAR)
Mikor az õ szövétneke fénylett fejem fölött, [s] világánál jártam a setétet;

Jób 29:4 (KAR)
A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!

Jób 29:5 (KAR)
Mikor még a Mindenható velem volt, [és] körültem voltak gyermekeim;

Jób 29:6 (KAR)
Mikor lábaimat [édes] tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;

Jób 29:7 (KAR)
Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:

Jób 29:8 (KAR)
Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek [és ]állottak.

Jób 29:9 (KAR)
A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.

Jób 29:10 (KAR)
A fõemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.

Jób 29:11 (KAR)
Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felõlem.

Jób 29:12 (KAR)
Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.

Jób 29:13 (KAR)
A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.

Jób 29:14 (KAR)
Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.

Jób 29:15 (KAR)
A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.

Jób 29:16 (KAR)
A szûkölködõknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.

Jób 29:17 (KAR)
Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.

Jób 29:18 (KAR)
Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.

Jób 29:19 (KAR)
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.

Jób 29:20 (KAR)
Dicsõségem megújul velem, és kézívem erõsebbé lesz kezemben.

Jób 29:21 (KAR)
Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.

Jób 29:22 (KAR)
Az én szavaim után nem szóltak többet, [s harmatként] hullt []rájok beszédem.

Jób 29:23 (KAR)
Mint az esõre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.

Jób 29:24 (KAR)
Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.

Jób 29:25 (KAR)
[Örömest] választottam útjokat, mint fõember ültem [ott;] úgy laktam [ott,] mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.
Previous Chapter
« Jób 28
Next Chapter
Jób 30 »

Jób (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters