Jób 41:1 (KAR)
Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?

Jób 41:2 (KAR)
Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?

Jób 41:3 (KAR)
Vajjon járul-é elõdbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?

Jób 41:4 (KAR)
Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd õt örökös szolgádul?

Jób 41:5 (KAR)
Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?

Jób 41:6 (KAR)
Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?

Jób 41:7 (KAR)
Tele rakhatod-é nyársakkal a bõrét, avagy szigonynyal a fejét?

Jób 41:8 (KAR)
Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.

Jób 41:9 (KAR)
Ímé, az õ reménykedése csalárd; [puszta] látása is halálra ijeszt!

Jób 41:10 (KAR)
Nincs oly merész, a ki õt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?

Jób 41:11 (KAR)
Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!

Jób 41:12 (KAR)
Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.

Jób 41:13 (KAR)
Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?

Jób 41:14 (KAR)
Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület [lakik!]

Jób 41:15 (KAR)
Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva [mintegy] szorító pecséttel.

Jób 41:16 (KAR)
Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegõ se megy.

Jób 41:17 (KAR)
Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.

Jób 41:18 (KAR)
Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.

Jób 41:19 (KAR)
A szájából szövétnekek jõnek ki, [és] tüzes szikrák omlanak ki.

Jób 41:20 (KAR)
Orrlyukaiból gõz lövel elõ, mint a forró fazékból és üstbõl.

Jób 41:21 (KAR)
Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elõ.

Jób 41:22 (KAR)
Nyakszirtjén az erõ tanyáz, elõtte félelem ugrándozik.

Jób 41:23 (KAR)
Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.

Jób 41:24 (KAR)
Szíve kemény, mint a kõ, oly kemény, mint az alsó malomkõ.

Jób 41:25 (KAR)
Hogyha felkél, hõsök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.

Jób 41:26 (KAR)
Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, [legyen bár] dárda, kopja vagy kelevéz.

Jób 41:27 (KAR)
Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.

Jób 41:28 (KAR)
A nyíl vesszõje el nem ûzi õt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.

Jób 41:29 (KAR)
Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.

Jób 41:30 (KAR)
Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.

Jób 41:31 (KAR)
Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.

Jób 41:32 (KAR)
Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné [valaki,] a tenger megõszült.

Jób 41:33 (KAR)
Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.

Jób 41:34 (KAR)
Lenéz minden nagy állatot, õ a király minden ragadozó felett.
Previous Chapter
« Jób 40
Next Chapter
Jób 42 »

Jób (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters