János 10:1 (KAR)
Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.

János 10:2 (KAR)
A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.

János 10:3 (KAR)
Ennek az ajtónálló [ajtót] nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti õket.

János 10:4 (KAR)
És mikor kiereszti az õ juhait, elõttök megy; és a juhok követik õt, mert ismerik az õ hangját.

János 10:5 (KAR)
Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.

János 10:6 (KAR)
Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de õk nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.

János 10:7 (KAR)
Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.

János 10:8 (KAR)
Mindazok, a kik elõttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.

János 10:9 (KAR)
Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelõt talál.

János 10:10 (KAR)
A tolvaj nem egyébért jõ, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bõvölködjenek.

János 10:11 (KAR)
Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.

János 10:12 (KAR)
A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jõni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.

János 10:13 (KAR)
A béres pedig [azért] fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.

János 10:14 (KAR)
Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem [is] ismernek az enyéim,

János 10:15 (KAR)
A miként ismer engem az Atya, és én [is] ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.

János 10:16 (KAR)
Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebbõl az akolból valók: azokat is elõ kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol [és] egy pásztor.

János 10:17 (KAR)
Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.

János 10:18 (KAR)
Senki sem veszi azt el én tõlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.

János 10:19 (KAR)
Újra hasonlás lõn a zsidók között e beszédek miatt.

János 10:20 (KAR)
És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?

János 10:21 (KAR)
Mások mondának: Ezek nem ördöngõsnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?

János 10:22 (KAR)
Lõn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;

János 10:23 (KAR)
És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.

János 10:24 (KAR)
Körülvevék azért õt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!

János 10:25 (KAR)
Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.

János 10:26 (KAR)
De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:

János 10:27 (KAR)
Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem õket, és követnek engem:

János 10:28 (KAR)
És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja õket az én kezembõl.

János 10:29 (KAR)
Az én Atyám, a ki [azokat] adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki [azokat] az én Atyámnak kezébõl.

János 10:30 (KAR)
Én és az Atya egy vagyunk.

János 10:31 (KAR)
Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék õt.

János 10:32 (KAR)
Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?

János 10:33 (KAR)
Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.

János 10:34 (KAR)
Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?

János 10:35 (KAR)
Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lõn (és az írás fel nem bontható),

János 10:36 (KAR)
Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!

János 10:37 (KAR)
Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;

János 10:38 (KAR)
Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én õ benne vagyok.

János 10:39 (KAR)
Ismét meg akarák azért õt fogni; de kiméne az õ kezökbõl.

János 10:40 (KAR)
És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János elõször keresztelt vala; és ott marada.

János 10:41 (KAR)
És sokan menének õ hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felõl mondott, igaz vala.

János 10:42 (KAR)
És sokan hivének ott õ benne.
Previous Chapter
« János 9
Next Chapter
János 11 »

János (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters