János 13:1 (KAR)
A husvét ünnepe elõtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az õ órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette õket.

János 13:2 (KAR)
És vacsora közben, a mikor az ördög belesugalta már Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának szívébe, hogy árulja el õt,

János 13:3 (KAR)
Tudván Jézus, hogy az Atya mindent hatalmába adott néki, és hogy õ az Istentõl jött és az Istenhez megy,

János 13:4 (KAR)
Felkele a vacsorától, leveté a felsõ ruháját; és egy kendõt vévén, körülköté magát.

János 13:5 (KAR)
Azután vizet tölte a medenczébe, és kezdé mosni a tanítványok lábait, és megtörleni a kendõvel, a melylyel körül van kötve.

János 13:6 (KAR)
Méne azért Simon Péterhez; és az monda néki: Uram, te mosod-é meg az én lábaimat?

János 13:7 (KAR)
Felele Jézus és monda néki: A mit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted.

János 13:8 (KAR)
Monda néki Péter: Az én lábaimat nem mosod meg soha! Felele néki Jézus: Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám.

János 13:9 (KAR)
Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is!

János 13:10 (KAR)
Monda néki Jézus: A ki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta; ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.

János 13:11 (KAR)
Tudta ugyanis, hogy ki árulja el õt; azért mondá: Nem vagytok mindnyájan tiszták!

János 13:12 (KAR)
Mikor azért megmosta azoknak lábait, és a felsõ ruháját felvette, újra leülvén, monda nékik: Értitek-é, hogy mit cselekedtem veletek?

János 13:13 (KAR)
Ti engem így hívtok: Mester, és Uram . És jól mondjátok, mert az vagyok.

János 13:14 (KAR)
Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait.

János 13:15 (KAR)
Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek.

János 13:16 (KAR)
Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az õ Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, a ki azt küldte.

János 13:17 (KAR)
Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket.

János 13:18 (KAR)
Nem mindnyájatokról szólok; tudom én kiket választottam el; hanem hogy beteljesedjék az írás: A ki velem ette a kenyeret, a sarkát emelte fel ellenem.

János 13:19 (KAR)
Most megmondom néktek, mielõtt meglenne, hogy mikor meglesz, higyjétek majd, hogy én vagyok.

János 13:20 (KAR)
Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.

János 13:21 (KAR)
Mikor ezeket mondja vala Jézus, igen nyugtalankodék lelkében, s bizonyságot tõn, és monda: Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy ti közületek elárul engem.

János 13:22 (KAR)
A tanítványok ekkor egymásra tekintének bizonytalankodva, [hogy ]kirõl szól.

János 13:23 (KAR)
Egy pedig az õ tanítványai közül a Jézus kebelén nyugszik vala, a kit szeret vala Jézus.

János 13:24 (KAR)
Int azért ennek Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, a kirõl szól?

János 13:25 (KAR)
Az pedig a Jézus kebelére hajolván, monda néki: Uram, ki az?

János 13:26 (KAR)
Felele Jézus: Az, a kinek én a bemártott falatot adom. És bemártván a falatot, adá Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának.

János 13:27 (KAR)
És a falat után akkor beméne abba a Sátán. Monda azért néki Jézus: A mit cselekszel, hamar cselekedjed.

János 13:28 (KAR)
Ezt pedig senki sem érté a leültek közül, miért mondta néki.

János 13:29 (KAR)
Némelyek ugyanis állíták, mivelhogy az erszény Júdásnál vala, hogy azt mondá néki Jézus: Vedd meg, a mikre szükségünk van az ünnepre; vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek.

János 13:30 (KAR)
Az pedig, mihelyt a falatot elvevé, azonnal kiméne: vala pedig éjszaka.

János 13:31 (KAR)
Mikor azért kiment vala, monda Jézus: Most dicsõítteték meg az embernek Fia, az Isten is megdicsõítteték õ benne.

János 13:32 (KAR)
Ha megdicsõítteték õ benne az Isten, az Isten is megdicsõíti õt õ magában, és ezennel megdicsõíti õt.

János 13:33 (KAR)
Fiaim, egy kevés ideig még veletek vagyok. Kerestek majd engem; de a miként a zsidóknak mondám, hogy: A hová én megyek, ti nem jöhettek; most néktek is mondom.

János 13:34 (KAR)
Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.

János 13:35 (KAR)
Errõl ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.

János 13:36 (KAR)
Monda néki Simon Péter: Uram, hová mégy? Felele néki Jézus: A hová én megyek, most én utánam nem jöhetsz; utóbb azonban utánam jössz.

János 13:37 (KAR)
Monda néki Péter: Uram, miért nem mehetek most utánad? Az életemet adom éretted!

János 13:38 (KAR)
Felele néki Jézus: Az életedet adod érettem? Bizony, bizony mondom néked, nem szól addig a kakas, mígnem háromszor megtagadsz engem.
Previous Chapter
« János 12
Next Chapter
János 14 »

János (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters