Márk 4 | KAR Bible Study

Márk 4:1 (KAR)
És ismét kezde tanítani a tenger mellett. És nagy sokaság gyûle õ hozzá, úgy hogy õ a hajóba lépvén, a tengeren ül vala, az egész sokaság pedig a tenger mellett a földön vala.

Márk 4:2 (KAR)
És sokat tanítja vala õket példázatokban, és ezt mondja vala nékik tanításában:

Márk 4:3 (KAR)
Halljátok: Ímé, a magvetõ kiméne vetni.

Márk 4:4 (KAR)
És lõn vetés közben, hogy némely az út mellé esék, és eljövének az égi madarak és megevék azt.

Márk 4:5 (KAR)
Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala, és hamar kikele, mivel nem vala mélyen a földben.

Márk 4:6 (KAR)
Mikor pedig fölkelt a nap, elsûle, és mivelhogy nem volt gyökere, elszárada.

Márk 4:7 (KAR)
Némely pedig a tövisek közé esék, és felnevekedének a tövisek és megfojták azt, és nem ada gyümölcsöt.

Márk 4:8 (KAR)
Némely pedig a jó földbe esék; és ád vala nevekedõ és bõvölködõ gyümölcsöt, és némely hoz vala harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz annyit.

Márk 4:9 (KAR)
És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja.

Márk 4:10 (KAR)
Mikor pedig egyedül vala, megkérdezék õt a körülötte lévõk a tizenkettõvel együtt a példázat felõl.

Márk 4:11 (KAR)
Õ pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, ama kívül levõknek pedig példázatokban adatnak mindenek,

Márk 4:12 (KAR)
Hogy nézvén nézzenek és ne lássanak; és hallván halljanak és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek és bûneik meg ne bocsáttassanak.

Márk 4:13 (KAR)
És monda nékik: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor mimódon értitek meg majd a többi példázatot?

Márk 4:14 (KAR)
A magvetõ az ígét hinti.

Márk 4:15 (KAR)
Az útfélen valók pedig azok, a kiknek hintik az ígét, de mihelyest hallják, azonnal eljõ a Sátán és elragadja a szívökbe vetett ígét.

Márk 4:16 (KAR)
És hasonlóképen a köves helyre vetettek azok, a kik mihelyst hallják az ígét, mindjárt örömmel fogadják,

Márk 4:17 (KAR)
De nincsen õ bennük gyökere, hanem ideig valók; azután ha nyomorúság vagy háborúság támad az íge miatt, azonnal megbotránkoznak.

Márk 4:18 (KAR)
A tövisek közé vetettek pedig azok, a kik az ígét hallják,

Márk 4:19 (KAR)
De a világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejõvén, elfojtják az ígét, és gyümölcstelen lesz.

Márk 4:20 (KAR)
A jó földbe vetettek pedig azok, a kik hallják az ígét és beveszik, és gyümölcsöt teremnek, némely harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely száz annyit.

Márk 4:21 (KAR)
És monda nékik: Avagy azért hozzák-é elõ a gyertyát, hogy véka alá tegyék, vagy az ágy alá? És nem azért-é, hogy a gyertyatartóba tegyék?

Márk 4:22 (KAR)
Mert nincs semmi rejtett dolog, a mi meg ne jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.

Márk 4:23 (KAR)
Ha valakinek van füle a hallásra, hallja.

Márk 4:24 (KAR)
És monda nékik: Megjegyezzétek, a mit hallotok: A milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek, sõt ráadást adnak néktek, a kik halljátok.

Márk 4:25 (KAR)
Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van.

Márk 4:26 (KAR)
És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe.

Márk 4:27 (KAR)
És alszik és fölkel éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnõ, õ maga sem tudja miképen.

Márk 4:28 (KAR)
Mert magától terem a föld, elõször füvet, azután kalászt, azután teljes buzát a kalászban.

Márk 4:29 (KAR)
Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.

Márk 4:30 (KAR)
És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt?

Márk 4:31 (KAR)
A mustármaghoz, a mely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb,

Márk 4:32 (KAR)
És mikor elvettetik, felnõ, és minden veteménynél nagyobb lesz és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak.

Márk 4:33 (KAR)
És sok ilyen példázatban hirdeti vala nékik az ígét, úgy a mint megérthetik vala.

Márk 4:34 (KAR)
Példázat nélkül pedig nem szól vala nékik; maguk közt azonban a tanítványoknak mindent megmagyaráz vala.

Márk 4:35 (KAR)
Azután monda nékik azon a napon, a mint este lõn: Menjünk át a túlsó partra.

Márk 4:36 (KAR)
Elbocsátván azért a sokaságot, elvivék õt, úgy a mint a hajóban vala; de más hajók is valának vele.

Márk 4:37 (KAR)
Akkor nagy szélvihar támada, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelék.

Márk 4:38 (KAR)
Õ pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik vala. És fölkelték õt és mondának néki: Mester, nem törõdöl vele, hogy elveszünk?

Márk 4:39 (KAR)
És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lõn nagy csendesség.

Márk 4:40 (KAR)
És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?

Márk 4:41 (KAR)
És megfélemlének nagy félelemmel, és ezt mondják vala egymásnak: Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek néki?

Márk 4 KAR

Márk (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List