Lukács 1:1 (KAR)
Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,

Lukács 1:2 (KAR)
A mint nékünk elõnkbe adták, a kik kezdettõl fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:

Lukács 1:3 (KAR)
Tetszék énnékem is, ki eleitõl fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,

Lukács 1:4 (KAR)
Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.

Lukács 1:5 (KAR)
Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevû pap az Abia rendjébõl; az õ felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.

Lukács 1:6 (KAR)
És mind a ketten igazak valának az Isten elõtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.

Lukács 1:7 (KAR)
És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddõ vala, és mind a ketten [immár] idõs emberek valának.

Lukács 1:8 (KAR)
Lõn pedig, hogy mikor õ rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten elõtt,

Lukács 1:9 (KAR)
A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.

Lukács 1:10 (KAR)
És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;

Lukács 1:11 (KAR)
Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölõ oltár jobbja felõl.

Lukács 1:12 (KAR)
És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg õt.

Lukács 1:13 (KAR)
Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az õ nevét Jánosnak.

Lukács 1:14 (KAR)
És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az õ születésén;

Lukács 1:15 (KAR)
Mert nagy lészen az Úr elõtt, és bort és részegítõ italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az õ anyjának méhétõl fogva.

Lukács 1:16 (KAR)
És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az õ Istenükhöz.

Lukács 1:17 (KAR)
És ez [Õ] elõtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.

Lukács 1:18 (KAR)
És monda Zakariás az angyalnak: Mirõl tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem [is] igen idõs.

Lukács 1:19 (KAR)
És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten elõtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.

Lukács 1:20 (KAR)
És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az õ idejökben.

Lukács 1:21 (KAR)
A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.

Lukács 1:22 (KAR)
És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert õ [csak] integetett nékik, és néma maradt.

Lukács 1:23 (KAR)
És lõn, hogy mikor leteltek az õ szolgálatának napjai, elméne haza.

Lukács 1:24 (KAR)
E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az õ felesége, és elrejtõzék öt hónapig, mondván:

Lukács 1:25 (KAR)
Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben [reám] tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.

Lukács 1:26 (KAR)
A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentõl Galileának városába, a melynek neve Názáret,

Lukács 1:27 (KAR)
Egy szûzhöz, a ki a Dávid házából való József nevû férfiúnak volt eljegyezve. A szûznek neve pedig Mária.

Lukács 1:28 (KAR)
És bemenvén az angyal õ hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.

Lukács 1:29 (KAR)
Az pedig látván, megdöbbene az õ beszédén, és elgondolkodék, [hogy] micsoda köszöntés ez?!

Lukács 1:30 (KAR)
És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.

Lukács 1:31 (KAR)
És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az õ nevét JÉZUSNAK.

Lukács 1:32 (KAR)
Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az õ atyjának, királyi székét;

Lukács 1:33 (KAR)
És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az õ királyságának vége nem lészen!

Lukács 1:34 (KAR)
Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?

Lukács 1:35 (KAR)
És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.

Lukács 1:36 (KAR)
És ímé Erzsébet, a te rokonod, õ is fogant fiat az õ vénségében; és ez [már] a hatodik hónapja néki, a kit meddõnek hívtak:

Lukács 1:37 (KAR)
Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.

Lukács 1:38 (KAR)
Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne õ tõle az angyal.

Lukács 1:39 (KAR)
Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;

Lukács 1:40 (KAR)
És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.

Lukács 1:41 (KAR)
És lõn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az õ méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;

Lukács 1:42 (KAR)
És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

Lukács 1:43 (KAR)
És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?

Lukács 1:44 (KAR)
Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.

Lukács 1:45 (KAR)
És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.

Lukács 1:46 (KAR)
Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,

Lukács 1:47 (KAR)
És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

Lukács 1:48 (KAR)
Mert reá tekintett az õ szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.

Lukács 1:49 (KAR)
Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az õ neve!

Lukács 1:50 (KAR)
És az õ irgalmassága nemzetségrõl nemzetségre [vagyon] azokon, a kik õt félik.

Lukács 1:51 (KAR)
Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az õ szívök gondolatában felfuvalkodottakat.

Lukács 1:52 (KAR)
Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.

Lukács 1:53 (KAR)
Éhezõket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.

Lukács 1:54 (KAR)
Felvevé Izráelnek, az õ szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az õ irgalmasságáról.

Lukács 1:55 (KAR)
(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az õ magva iránt mindörökké!

Lukács 1:56 (KAR)
Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

Lukács 1:57 (KAR)
Erzsébetnek pedig betelék az õ szülésének ideje, és szûle fiat.

Lukács 1:58 (KAR)
És meghallák az õ szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett õ vele; és együtt örülének vele.

Lukács 1:59 (KAR)
És lõn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az õ atyja nevérõl Zakariásnak akarák õt nevezni.

Lukács 1:60 (KAR)
És felelvén az õ anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

Lukács 1:61 (KAR)
És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

Lukács 1:62 (KAR)
És intének az õ atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

Lukács 1:63 (KAR)
Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

Lukács 1:64 (KAR)
És feloldódék az õ szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

Lukács 1:65 (KAR)
És félelem szállott minden õ szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.

Lukács 1:66 (KAR)
És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekbõl? És az Úrnak keze vala õ vele.

Lukács 1:67 (KAR)
És Zakariás, az õ atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:

Lukács 1:68 (KAR)
Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az õ népét,

Lukács 1:69 (KAR)
És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az õ gyermekének, Dávidnak házában,

Lukács 1:70 (KAR)
A mint szólott az õ szent prófétáinak szája által, kik eleitõl fogva voltak,

Lukács 1:71 (KAR)
Hogy a mi ellenségeinktõl megszabadít, és mindazoknak kezébõl, a kik minket gyûlölnek;

Lukács 1:72 (KAR)
Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az õ szent szövetségérõl,

Lukács 1:73 (KAR)
Az esküvésrõl, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy õ megadja nékünk,

Lukács 1:74 (KAR)
Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezébõl, félelem nélkül szolgáljunk néki.

Lukács 1:75 (KAR)
Szentségben és igazságban õ elõtte a mi életünknek minden napjaiban.

Lukács 1:76 (KAR)
Te pedig kis gyermek, a magasságos [Isten] prófétájának hivattatol; mert az Úr elõtt jársz, hogy az õ útait megkészítsed;

Lukács 1:77 (KAR)
És az üdvösség ismeretére megtanítsad az õ népét, a bûnöknek bocsánatjában.

Lukács 1:78 (KAR)
A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,

Lukács 1:79 (KAR)
Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!

Lukács 1:80 (KAR)
A kis gyermek pedig nevekedik és erõsödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
Previous Chapter
« Márk 16
Next Chapter
Lukács 2 »

Lukács (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters