Lukács 18 | KAR Bible Study

Lukács 18:1 (KAR)
Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;

Lukács 18:2 (KAR)
Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.

Lukács 18:3 (KAR)
Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.

Lukács 18:4 (KAR)
Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda õ magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;

Lukács 18:5 (KAR)
Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom õt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.

Lukács 18:6 (KAR)
Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!

Lukács 18:7 (KAR)
Hát az Isten nem áll-é bosszút az õ választottaiért, kik õ hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútûrõ is irántuk?

Lukács 18:8 (KAR)
Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljõ, avagy talál-é hitet e földön?

Lukács 18:9 (KAR)
Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy õk igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:

Lukács 18:10 (KAR)
Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedõ.

Lukács 18:11 (KAR)
A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedõ is.

Lukács 18:12 (KAR)
Bõjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenbõl, a mit szerzek.

Lukács 18:13 (KAR)
A vámszedõ pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bûnösnek!

Lukács 18:14 (KAR)
Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az õ házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.

Lukács 18:15 (KAR)
Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.

Lukács 18:16 (KAR)
De Jézus magához híván õket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jõjjenek, és ne tiltsátok el õket; mert ilyeneké az Istennek országa.

Lukács 18:17 (KAR)
Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.

Lukács 18:18 (KAR)
És megkérdé õt egy fõember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?

Lukács 18:19 (KAR)
Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.

Lukács 18:20 (KAR)
A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.

Lukács 18:21 (KAR)
Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.

Lukács 18:22 (KAR)
Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.

Lukács 18:23 (KAR)
Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.

Lukács 18:24 (KAR)
És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!

Lukács 18:25 (KAR)
Mert könnyebb a tevének a tû fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

Lukács 18:26 (KAR)
A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?

Lukács 18:27 (KAR)
Õ pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.

Lukács 18:28 (KAR)
És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!

Lukács 18:29 (KAR)
Õ pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,

Lukács 18:30 (KAR)
A ki sokszorta többet ne kapna ebben az idõben, a jövendõ világon pedig örök életet.

Lukács 18:31 (KAR)
És maga mellé vévén a tizenkettõt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.

Lukács 18:32 (KAR)
Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;

Lukács 18:33 (KAR)
És megostorozván, megölik õt; és harmadnapon feltámad.

Lukács 18:34 (KAR)
Õk pedig ezekbõl semmit nem értének; és a beszéd õ elõlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.

Lukács 18:35 (KAR)
Lõn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.

Lukács 18:36 (KAR)
És mikor hallotta a mellette elmenõ sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?

Lukács 18:37 (KAR)
Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.

Lukács 18:38 (KAR)
És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

Lukács 18:39 (KAR)
A kik pedig elõl mentek, dorgálák õt, hogy hallgasson; de õ annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

Lukács 18:40 (KAR)
És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé õt,

Lukács 18:41 (KAR)
Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjõjjön.

Lukács 18:42 (KAR)
És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.

Lukács 18:43 (KAR)
És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé õt, dicsõítvén az Istent az egész sokaság pedig [ezt] látván, dicsõséget ada az Istennek.

Lukács 18 KAR

Lukács (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List