Lukács 24:1 (KAR)
A hétnek elsõ [napján] pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fûszerszámokat, és némely [más asszonyok is] velök.

Lukács 24:2 (KAR)
És a követ a sírról elhengerítve találák.

Lukács 24:3 (KAR)
És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.

Lukács 24:4 (KAR)
És lõn, hogy mikor õk e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:

Lukács 24:5 (KAR)
És mikor õk megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élõt?

Lukács 24:6 (KAR)
Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,

Lukács 24:7 (KAR)
Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bûnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.

Lukács 24:8 (KAR)
Megemlékezének azért az õ szavairól.

Lukács 24:9 (KAR)
És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.

Lukács 24:10 (KAR)
Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab [anyja] Mária, és egyéb asszonyok õ velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.

Lukács 24:11 (KAR)
De az õ szavuk csak üres beszédnek látszék azok elõtt; és nem hivének nékik.

Lukács 24:12 (KAR)
Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedõk vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.

Lukács 24:13 (KAR)
És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtõl hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.

Lukács 24:14 (KAR)
És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.

Lukács 24:15 (KAR)
És lõn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezõsködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.

Lukács 24:16 (KAR)
De az õ szemeik visszatartóztatának, hogy õt meg ne ismerjék.

Lukács 24:17 (KAR)
Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és [miért] vagytok szomorú ábrázattal?

Lukács 24:18 (KAR)
Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémû dolgok lettek abban e napokon?

Lukács 24:19 (KAR)
És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek [esének] a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten elõtt és az egész nép elõtt:

Lukács 24:20 (KAR)
És mimódon adák õt a fõpapok és a mi fõembereink halálos ítéletre, és megfeszíték õt.

Lukács 24:21 (KAR)
Pedig mi azt reméltük, hogy õ az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.

Lukács 24:22 (KAR)
Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;

Lukács 24:23 (KAR)
És mikor nem találták az õ testét, [haza] jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy õ él.

Lukács 24:24 (KAR)
És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; õt pedig nem látták.

Lukács 24:25 (KAR)
És õ monda nékik: Óh balgatagok és rest szívûek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!

Lukács 24:26 (KAR)
Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az õ dicsõségébe?

Lukács 24:27 (KAR)
És elkezdvén Mózestõl és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik õ felõle megirattak.

Lukács 24:28 (KAR)
Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és õ úgy tõn, mintha tovább menne.

Lukács 24:29 (KAR)
De kényszeríték õt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.

Lukács 24:30 (KAR)
És lõn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.

Lukács 24:31 (KAR)
És megnyilatkozának az õ szemeik, és megismerék õt; de õ eltünt elõlük.

Lukács 24:32 (KAR)
És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?

Lukács 24:33 (KAR)
És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyûlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.

Lukács 24:34 (KAR)
Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!

Lukács 24:35 (KAR)
És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg õk a kenyér megszegésérõl.

Lukács 24:36 (KAR)
És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus õ közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!

Lukács 24:37 (KAR)
Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.

Lukács 24:38 (KAR)
És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?

Lukács 24:39 (KAR)
Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!

Lukács 24:40 (KAR)
És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.

Lukács 24:41 (KAR)
Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?

Lukács 24:42 (KAR)
Õk pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,

Lukács 24:43 (KAR)
Melyeket elvõn, és elõttök evék.

Lukács 24:44 (KAR)
És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felõlem.

Lukács 24:45 (KAR)
Akkor megnyilatkoztatá az õ elméjöket, hogy értsék az írásokat.

Lukács 24:46 (KAR)
És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:

Lukács 24:47 (KAR)
És prédikáltatni az õ nevében a megtérésnek és a bûnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtõl elkezdve.

Lukács 24:48 (KAR)
Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.

Lukács 24:49 (KAR)
És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erõvel.

Lukács 24:50 (KAR)
Kivivé pedig õket Bethániáig; és felemelvén az õ kezeit, megáldá õket.

Lukács 24:51 (KAR)
És lõn, hogy míg áldá õket, tõlök elszakadván, felviteték a mennybe.

Lukács 24:52 (KAR)
Õk pedig imádván õt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe;

Lukács 24:53 (KAR)
És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.
Previous Chapter
« Lukács 23
Next Chapter
János 1 »

Lukács (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters