Lukács 19 | KAR Bible Study

Lukács 19:1 (KAR)
És bemenvén, általméne Jerikhón.

Lukács 19:2 (KAR)
És ímé [vala ott] egy ember, a kit nevérõl Zákeusnak hívtak; és az fõvámszedõ vala, és gazdag.

Lukács 19:3 (KAR)
És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.

Lukács 19:4 (KAR)
És elõre futván felhága egy eperfüge fára, hogy õt lássa; mert arra vala elmenendõ.

Lukács 19:5 (KAR)
És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá õt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.

Lukács 19:6 (KAR)
És sietve leszálla, és örömmel fogadá õt.

Lukács 19:7 (KAR)
És mikor [ezt] látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bûnös emberhez ment be szállásra.

Lukács 19:8 (KAR)
Zákeus pedig elõállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitõl valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.

Lukács 19:9 (KAR)
Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy õ is Ábrahám fia.

Lukács 19:10 (KAR)
Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.

Lukács 19:11 (KAR)
És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.

Lukács 19:12 (KAR)
Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.

Lukács 19:13 (KAR)
Elõszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.

Lukács 19:14 (KAR)
Az õ alattvalói pedig gyûlölék õt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy õ uralkodjék mi rajtunk.

Lukács 19:15 (KAR)
És lõn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az õ szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják õ hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.

Lukács 19:16 (KAR)
Eljöve pedig az elsõ, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.

Lukács 19:17 (KAR)
Õ pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon.

Lukács 19:18 (KAR)
És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.

Lukács 19:19 (KAR)
Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.

Lukács 19:20 (KAR)
És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenõben eltéve tartottam;

Lukács 19:21 (KAR)
Mert féltem tõled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem [te] tettél el, és aratod, a mit nem [te] vetettél.

Lukács 19:22 (KAR)
Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem [én] tettem el, és aratom, a mit nem [én] vetettem;

Lukács 19:23 (KAR)
Miért nem adtad azért az én pénzemet a [pénzváltók] asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?

Lukács 19:24 (KAR)
És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettõl a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.

Lukács 19:25 (KAR)
És mondának néki: Uram, tíz gírája van!

Lukács 19:26 (KAR)
[És] [õ monda]: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tõle.

Lukács 19:27 (KAR)
Sõt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én õ rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg elõttem!

Lukács 19:28 (KAR)
És ezeket mondván, megy vala elõl, felmenvén Jeruzsálembe.

Lukács 19:29 (KAR)
És lõn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák [hegyének] hívatik, elkülde kettõt az õ tanítványai közül,

Lukács 19:30 (KAR)
Mondván: Menjetek el az átellenben levõ faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.

Lukács 19:31 (KAR)
És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.

Lukács 19:32 (KAR)
És elmenvén a küldöttek, úgy találák, a mint nékik mondotta.

Lukács 19:33 (KAR)
És mikor a vemhet eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?

Lukács 19:34 (KAR)
Õk pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá.

Lukács 19:35 (KAR)
Elvivék azért azt Jézushoz: és az õ felsõruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyhezteték.

Lukács 19:36 (KAR)
És mikor õ méne, az õ felsõruháikat az útra teríték.

Lukács 19:37 (KAR)
Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtõjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;

Lukács 19:38 (KAR)
Mondván: Áldott a Király, ki jõ az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsõség a magasságban!

Lukács 19:39 (KAR)
És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!

Lukács 19:40 (KAR)
És õ felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.

Lukács 19:41 (KAR)
És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.

Lukács 19:42 (KAR)
Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, a mik néked a te békességedre [valók]! de most elrejtettek a te szemeid elõl.

Lukács 19:43 (KAR)
Mert jõnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelõl megszorítanak téged.

Lukács 19:44 (KAR)
És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.

Lukács 19:45 (KAR)
És bemenvén a templomba, kezdé kiûzni azokat, a kik adnak és vesznek vala abban,

Lukács 19:46 (KAR)
Mondván nékik: Meg van írva: Az én házam imádságnak háza; ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.

Lukács 19:47 (KAR)
És tanít vala minden nap a templomban. A fõpapok pedig és az írástudók és a nép elõkelõi igyekeznek vala õt elveszteni:

Lukács 19:48 (KAR)
És nem találták el, mit cselekedjenek; mert az egész nép õ rajta függ vala, [reá] hallgatván.

Lukács 19 KAR

Lukács (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List