Lukács 17:1 (KAR)
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.

Lukács 17:2 (KAR)
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.

Lukács 17:3 (KAR)
Õrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg õt; és ha megtér, bocsáss meg néki.

Lukács 17:4 (KAR)
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.

Lukács 17:5 (KAR)
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!

Lukács 17:6 (KAR)
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestõl, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.

Lukács 17:7 (KAR)
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezõrõl megjõ: Jer elõ, ülj asztalhoz?

Lukács 17:8 (KAR)
Sõt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?

Lukács 17:9 (KAR)
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.

Lukács 17:10 (KAR)
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.

Lukács 17:11 (KAR)
És lõn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy õ Samariának és Galileának közepette méne által.

Lukács 17:12 (KAR)
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:

Lukács 17:13 (KAR)
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!

Lukács 17:14 (KAR)
És mikor õket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lõn, hogy míg odamenének, megtisztulának.

Lukács 17:15 (KAR)
Egy pedig õ közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsõítvén az Istent nagy szóval;

Lukács 17:16 (KAR)
És arczczal leborula az õ lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.

Lukács 17:17 (KAR)
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?

Lukács 17:18 (KAR)
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsõséget adni az Istennek, csak ez az idegen?

Lukács 17:19 (KAR)
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.

Lukács 17:20 (KAR)
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jõ el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jõ el.

Lukács 17:21 (KAR)
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

Lukács 17:22 (KAR)
Monda pedig a tanítványoknak: Eljõ az idõ, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.

Lukács 17:23 (KAR)
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; de ne menjetek el, és ne kövessétek:

Lukács 17:24 (KAR)
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az õ napján.

Lukács 17:25 (KAR)
De elõbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtõl.

Lukács 17:26 (KAR)
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.

Lukács 17:27 (KAR)
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.

Lukács 17:28 (KAR)
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;

Lukács 17:29 (KAR)
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tûz és kénkõ esett az égbõl, és mindenkit elvesztett:

Lukács 17:30 (KAR)
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.

Lukács 17:31 (KAR)
Az nap, a ki a háztetõn lesz, és az õ holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezõn, azonképen ne forduljon hátra.

Lukács 17:32 (KAR)
Emlékezzetek Lót feleségére!

Lukács 17:33 (KAR)
Valaki igyekezik az õ életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.

Lukács 17:34 (KAR)
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

Lukács 17:35 (KAR)
Két asszony õröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

Lukács 17:36 (KAR)
Ketten lesznek a mezõn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

Lukács 17:37 (KAR)
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Õ pedig monda nékik: a hol a test, oda gyûlnek a saskeselyûk.
Previous Chapter
« Lukács 16
Next Chapter
Lukács 18 »

Lukács (KAR) Chapter Selection

KAR Book Selection List

View full list of KAR Bible Books and Chapters